-Tűnj innen! Elegem van belőled! Bánom, hogy valaha is szóba álltam veled!

-Mért teszed ezt velem? Tegnap délelőtt még nem voltál ilyen! Vagy talán nem volt jó a délelőtti szeretkezésünk? Nekem nem úgy tűnt...

-Az más volt... Kérlek most menj el!

-Rendben, de ne hidd, hogy ennyiben hagyom a dolgot - mondta Cloe, majd kisétált az ajtón. Még megállt pár percre, nézte a kilincset hátha, hátha történik valami, de semmi. Csalódottan indult haza...

-Ne haragudj rám kérlek, holnap ígérem jóvá teszek mindent! - suttogta Eiden miközben a távozó Cloe-t bámulta az ablakból.

Cloe hazafelé bement a közeli parkba. Leült az egyik padra és csak bámult maga elé. Eiden járt a fejében. Nem tudta mi történhetett, de azt tudta, Eiden csak kényszerből mondta, amit mondott. Ebben biztos volt. Nem régóta ismerte őt, de rájött, hogy ha meg akarja tudni mit gondol valójában Eiden, egyszerűen elég ha belenéz a szemeibe. Eiden szemei sose hazudnak. Így hát a mostani veszekedésnél is ezt tette. Mélyen Eiden szemeibe nézett, de ott sem haragot, sem gyűlöletet nem látott csak fájdalmat...

Ekkor megszólalt a telefonja:

-Szia Cloe!

-Áá... szia Ryan! Mond csak miújság?

-Be kéne ugranod a stúdióba! Csinálok rólad pár fotót a holnapi konferenciához. Hátha megkapjuk a projektet.

-Rendben, tíz perc és ott vagyok!

-Jólvan édesem, várlak!

Cloe még ült pár percig, majd útnak indult. Hosszas gondolkodás után elhatározta este még tesz egy próbát Eidennel.

-Ááá...Eiden! Örülök, hogy erre jártál!

-Elég ebből! Elegem van a játékaidból! Miattad megbántottam azt a lányt, akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek!

-Hmm... Hisz ezt kértem tőled nem? Dehát volt választásod, vagy megteszed nekem, vagy én teszem tönkre az ő karrierjét.

-Megtettem! De...

-De?!

-Most én állítok eléd feltételeket! Ha nem hagyod őt békén és megpróbálsz minket szétválasztani, akkor számolj azzal, hogy kilépek a Dream-ből! Tudod mivel jár ez neked?

-Nem teheted!

-Dehogynem! Jól gondold meg... - mondta, majd szép lassan kisétált az ajtón.

- Ezért még megfizetsz Eiden! - dühöngött magában Steve.

Steve Force a HK studio és lemezkiadó menedzsere volt. Ryu Yan - a HK elnöke - megbízására kezelésbe vette a Dream nevű zenekart. Az együttes remek sikereket ért el, ám Steve még ennél is többet akart. El akarta érni, hogy az együttes csak és kizárólag a munkával foglalkozzon. Most azonban, hogy Eiden fellázadt máshogy kell véget vetnie Eiden és Cloe kapcsolatának, s mindezt úgy, hogy Eiden ne hagyja ott a zenekart. Szörnyű bosszút forralt...

Este nyolc felé járt az idő mikor Cloe kilépett a stúdióból. Felnézett az égre. A látvány egyenesen lenyűgözte. Még sosem volt ilyen tiszta California égboltja. Vett egy mély levegőt és elindult Eiden lakása felé.

Mikor odaért hiába csengetett Eiden nem volt otthon. Csalódottan indult el a kijárathoz. Már az ajtónál járt mikor szembe találkozott Steve-vel:

-Szia Cloe! Nagyon csinos vagy ma, csak nem Eident keresed?

-Szia! De igen, talán tudod hol találom?

-Persze! És ha nem bánod elviszlek hozzá! Itt állok kint a parkolóba, gyere!

-Igazán kedves vagy! Köszönöm.

-Igazán nincs mit.

Cloe beült Steve mellé majd elhajtottak. Cloe egész úton egy szót sem szólt. Steve azonban végig a bosszú mámoros ízével telve vitte "áldozatát a vesztőhelyre".

Végre megérkeztek egy elhagyatott épülethez:

-Biztos, hogy Eiden itt van?

-Igen, idejött kicsit, hogy legyen ideje gondolkodni. Menj csak be, már biztos tudja, hogy itt vagy és vár téged. - mutatott az ajtó felé, s közben eleresztett egy ártatlan mosolyt.

Cloe mit sem sejtve belépett az ajtón:

-Eiden? Itt vagy? - az ajtó ekkor becsapódott mögötte. - Eiden te vagy az?

-Nem kislány... - hallatszott egy rekedtes hang a sötétből.

-Ki maga?

-Ne akard megtudni! - felelte egy másik hang .

-Mit akarnak? - kérdezte Cloe remegő hangon, miközben a két férfi megragadta őt.

-Mi semmit, de ő igen! - ekkor a sötétből előlépett Steve.

-Tudod Cloe, én nagyon bírlak ám téged!

-Hogyne...

-Nana! Ne olyan hevesen aranyom! Nos tudod én tényleg bírlak ám, de Eidennek nem tesz jót ha vele vagy! Próbáltam elérni nála, hogy felejtsen el, de nem sikerült. Most te jössz!

-Mit akarsz elérni te szemét?

-Meglátod aranyom! Nos azt akarom, hogy felejtsd el őt! Ha nem teszed tönkreteszem a karriered!

-Velem azt teszel, amit csak akarsz, de Eident hagyd ki ebből! Nem számít az én karrierem, én utána is Eidennel maradok!

-Erre számítottam! - vigyorgott Steve, majd gyomorszájon vágta Cloet és letépte róla az inget! - Hát akkor ha nem te, majd ő... - egy kamerát vett elő és fényképezni kezdett. A fickók akik lefogták Cloe-t tették a dolgukat. Steve-nek így sikerült olyan képeket csinálni, amivel később bármikor megzsarolhatta Cloe-t. Nem a karrierjével... Eidennel.

-Nos meg is volnánk! Ha csak egy szót is szólsz valakinek, Eiden megkapja a képeket - vigyorgott Steve, majd úgy megütötte Cloe-t, hogy a lány elájult. -Vigyétek, tegyétek ki valahol a parkba! De egy ujjal se nyúljatok hozzá, különben nem kapjátok meg a fizetséget!

-Értettük főnök!

Ezzel a két fickó megfogta Cloe-t, betette a kocsiba, majd elhajtottak.

Cloe rettenetes fájdalmakkal ébredt, mozdulni se volt ereje. Mikor feleszmélt a parkban találta magát. Nehezen előkereste a telefonját, és tárcsázott:

-Szia Cloe, mondcsak miért hívtál?

-Ry...Ryan...ké...kérlek gyere értem!

-Mi történt? Hol vagy?

-A park...ban, siess!

-Indulok!

Nem telt bele tíz perc se Ryan már ott is volt Cloe mellett. Hitetlenkedve bámulta Cloe fájdalmas és elgyötört arcát.

-Mi történt?

-Tudod, mindent megtettem, hogy Eiden megszeressen, és most, hogy elértem, most sem lehetünk egymásé... De bármi történjen is én szeretem őt. Engem megverhetnek, tönkre tehetnek, de őt... őt nem! Nem hagyom...

-Ki tette ezt?

-Steve! Megfenyegetett, hogy ha valakinek el mondom, tönkreteszi Eident, én ezt nem akarom! Kérlek ne mond el se neki, se másnak! - mondta elhaló hangon, majd a fájdalmaktól Cloe ismét eszméletét vesztette.

-Ne aggódj kicsilány, többé nem bánthat senki, gondoskodok róla! - mondta, majd karjaiba vette a lányt s elindult vele a lakására.

Reggel Cloe kissé kábán ébredt. Még mindig sajogtak a sérülései. Ryan már nem volt otthon, így Cloe-t csak egy levél és friss kávé fogadta:

" Elmentem a konferenciára! Főztem neked kávét, egyél valamit, végy egy fürdőt és pihend ki magad! Majd jövök! Puszi: Ryan "

Cloe leült az asztalhoz. A kávét kortyolgatva elhatározta beszél Eidennel. Ha Eiden ismét rideg lesz hozzá, végképp szakít vele, így talán megóvhatja őt a zsarnok Steve-től.

Gyorsan lezuhanyzott, előhalászott egy polót Ryan szekrényéből majd elindult a HK székháza felé.

Jól sejtette...Eiden nem sokkal érkezése előtt lépett ki az épületből, így még sikerült elcsípnie őt az utcán:

-Eiden várj! Beszélnünk kell!

-Cloe! Én...

-Ne mondj semmit! Amit tegnap mondtál ugye... - itt félbe maradt a mondata, még látta, hogy Eiden mondani próbál valamit, de már nem halotta,hogy mit. Hirtelen minden elsötétült. Mire magához tért, már Eiden ágyában találta magát. Eiden az ágy melletti fotelban ült és őt figyelte.

-Én...én...sajnálom! - fakadt sírva Cloe.

-Ne sírj kérlek, nem szeretem ha sírsz, sokkal szebb vagy mikor mosolyogsz! - térdelt oda a lány mellé Eiden.

-Ne haragudj rám...

-Cssss, nincs semmi baj kicsi lány! Ryan mindent elmondott. Ryunak is meg nekem is. Steve többé nem bánthat minket.

-De mi lesz veled? A Dream-mel?

-Ne aggódj! Ryu és én elrendeztünk mindent! A Dream továbbra is Dream marad, a remek és szexy énekesükkel! - mondta mosolyogva Eiden és gyengéden megcsókolta a lányt.

Cloe-nak ezek voltak a legszebb pillanatai, végre Eidennel lehetett megint, minden rettegés nélkül. S most még szabadabban, mint valaha ismét odaadhatta magát a fiúnak.

Éjjel tizenegy lehett, Cloe már mélyen aludt Eiden karjaiban. Sugárzott róla a boldogság. Az elmúlt két óra talán élete legszebb és legboldogabb két órája volt. Álmában újra és újra átélte a forró és szenvedélyes szeretkezést Eidennel. Végre ismét nyugodt volt. Eiden eközben karjára támaszkodva figyelte az előtte fekvő szépséget. Egy csókot lehelt a lány csodás vállaira. Végre ő is nyugodt lehetett:

-Isten hozott itthon kicsi lány! Ez mostmár végre a te "Álmod" is lehet! - majd átölelte Cloe-t és ő is álomba merült.

Írta: Yuki Eiri